Így kezdődött

Évekkel ezelőtt történt, hogy levendula mintás mosdótálat szerettem volna vásárolni a szépségszalon számára, ahol kozmetikusként dolgoztam. Nagy meglepetésemre, nem találtam. Akkor eldöntöttem, hogy megcsinálom magamnak. Ez azóta sem történt meg, de megszületett bennem az elhatározás, miszerint, ha szakmát váltok, keramikus leszek. 2008 nyarán kötelezővé tették a házszám kihelyezését. Mivel nekünk nem volt, sürgősen be kellett szereznünk. Azt gondoltam, hogy mindenféle vidám, a spanyoloknál és az olaszoknál megszokott kerámia táblácskákból válogathatok, de tévedtem. Lehet, hogy rossz helyen kerestem, de nem találtam olyat, ami igazán tetszett volna, így megrendeltem a hungarocell betűket és számokat a ház falára. Mivel ennél szebbet szerettem volna, ezért elmentem Dabasra a tájházba, ahol Szente Krisztina tartott fazekas foglalkozást és nála készítettem a kapura egy agyagtáblát, melyen nem csak a szám, hanem az utca neve is szerepelt. Azután készítettem a szüleimnek, a nővéremnek, a szomszédoknak és eszemben sem volt abbahagyni. Egyre több ötletem lett és azon kaptam magam, hogy nem csak vezetés közben, de a masszázs alatt is ezen jár az agyam. Világossá vált számomra, hogy megállíthatatlanul elindult valami. A kozmetikus szakmában ekkor már 10 éve dolgoztam és ez idő alatt igen széles vendégkört alakítottam ki. A kolléganőimet is nagyon szerettem, álmodni sem lehet náluk jobbat, kedvesebbet és humorosabbat... Képtelen voltam egyik napról a másikra otthagyni a munkám, annak ellenére, hogy tudtam, amit csinálok, azt nem elégít már ki. Váltani akartam, de nem mertem lépni. Az élet megoldotta. Olyan betegségem lett, amitől bárki kétségbe esne. Velem is ez történt, bár próbáltam tartani magam, azért eszembe jutott, hogy még nem lehet vége az életemnek, mert még annyi mindent szeretnék csinálni. Megkaptam a lehetőséget, az utolsó pillanatban átestem a műtéten és azóta minden rendben az egészségemmel. Tudom, közhelyes, de átértékeltem mindent. Fél év múlva már csak a kerámiával foglalkoztam. Vettem egy kemencét, bár még semmi égetni valóm nem volt, viszont így ismertem meg Gálffy Ildikó szentendrei keramikusművészt, aki vállalta, hogy megtanít a gipszforma-készítés rejtelmeire. Ezúton is hálásan köszönöm neki, hogy feltárta előttem az ismereteit. Elvégeztem a Kresz Mária Alapítvány fazekas képzését, ahol Szabóné Farkas Judit és Rónai Ágnes vezetett be a szakma fortélyaiba. Folyamatosan azon dolgozom, hogy minél tetszetősebb házszámtáblákat készítsek. Van pár "összerakós" változatom, de egyedi megrendeléseket is szívesen teljesítek. A továbbiakban igyekszem feltölteni a frissen elkészült munkáimról a fotókat.